Az Ady Endre Társaság szervezésében Vári Attila Súrlott grádics című könyvének bemutatójára került sor április 4-én 19 órától az Art Cafféban. A rendezvényt Méhes Kati színművésznő nyitotta meg néhány köszöntő szóval, ezt követően pedig Nagy Csongor színművész olvasott fel Vári költeményeiből.
A versfelolvasás után Kovács Eszter újságíróval beszélgetett az erdélyi magyar író, költő, aki elmondta: azért ír, mert máshoz nem ért és hála Istennek nem a kortársak mondják ki a végítéletet alkotó munkásságára.
Szó esett a Vári Attila rendezte filmekről is, amelyeket a 20. század második felében forgattak és teljesen megsemmisültek. Vári 1983-ban települt át Magyarországra, ahol évekig a MAFILM rendezői irodájában dolgozott, majd a Magyar Televízió munkatársaként működött. A forgatások alatt szívesen találkozott a nagy öregekkel, hiszen sokat tanult tőlük és részben általuk ismerte meg úgy a magyar, mint a világirodalmat.
Vári édesapjának fiatalkorában Súrlott grádics névvel működött egy kisvendéglő Marosvásárhelyen, ahová kispénzű egyetemisták is be-betértek, hajnalban hazatérő zenészek, munkába induló korán kelők, s a mindenkori kocsmafigurák mellett megadták a lokál jellegzetes hangulatát. Az írónak nagyon tetszett ez az elnevezés, gyerekkori, majd ifjúkori fantáziáját egyaránt megmozgatta.
A Súrlott grádics címet viselű könyvben a szerző érdekes mesékkel, régimódi, izgalmas, olykor már-már hihetetlen történetekkel szórakoztatja az olvasót.
Várinak több verseskötete is megjelent az évek során. Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a versírás azt felelete: „csak versben tudja elmondani azokat a dolgokat, amit prózában nem lehet." A könyvbemutató során az író, költő több verse is elhangzott Rappert-Vencz Gábor és Tóth-Páll Miklós színművészek előadásában.
Vári Attila munkásságát Kereskényi Sándor irodalomtörténész és Jánk Károly költő méltatta, végezetül pedig Káli Király István író, a Mentor könyvkiadó menedzser-igazgatója beszélt a Mentor kiadó legújabb könyveiről, terveiről.
A kiadó első könyvének megjelenése óta (1993 áprilisa) közel 700 kötetet adott ki, 1998-tól kezdődően évi 40-50 címet. Az erdélyi irodalom mellett megjelenteti a nem erdélyi magyar szerzők műveit, újabb fordításokat a világirodalom klasszikusaiból, a kisebbségben élő népek irodalmát magyar fordításban, a két világháború közötti erdélyi magyar írók műveit, valamint a vezetőség fontosnak tartja az Erdély néprajzával foglalkozó tudományos művek közkinccsé tételé.